fbpx

Kedves CV Prof csapata, és leendőbeli álláskeresők!

Szeretném elmesélni az eddigi tapasztalataimat az elmúlt 50 nap Gargelleni tartózkodásom során.

Először is szeretném leírni egy napi munkanapomat, hogy hogy is néz ki.

Munkába 9:00 órára járok be, ezután megreggelizek, magamra öltöm a munkaruhát, ami egy kötényből áll és kezdődhet a meló!

Minden reggel feltöltöm azokat a dolgokat, amit nekem kell a nap folyamán megcsinálnom, és esetleg hiány van belőle a konyhán. Mondjuk, viszek fel a konyhára gyümölcsöket,konzerveket, gyümölcsléket stb.

A délelőtti munkám főként mosogatásból áll, és természetesen abból, amit még útközben kitalálnak a kedves kollégák. Például zöldség pucolás, Lunchpaket-amit szívből utálok elkészíteni, esetleg virág alakú vaj készítése, amit általában minden harmadik nap újabb kannával kell elkészítenem. Ez abból áll, hogy 12 db 250g vajat, egy ˝szerkezetbe˝ be kell helyezni (egy alkalommal csak négy vaj fér el a masinába) majd megnyomni a kívánt gombot, és lám a 4x250g vaj ˝átalakul˝ sok kicsi virág mintájú vajjá. Persze a virág mintájú vaj elkészítése (is) komoly bonyodalmakkal jár, ugyanis a masina szerintem még a szocializmusból maradt fent, és nem mindig úgy működik, ahogy kellene.

Első két alkalommal egyik kollégám, aki megmutatta, hogy is kell kreálnom ezeket a virág mintájú vajakat, folyton azt mondta, hogy ˝ha elrontod, akkor kézzel kell csinálni a vajat˝, valamint ezt is gyakran megemlítette˝ez nagyon drága gép˝ és persze ezt se hagyjuk, ki ˝te nem értesz a technikai dolgokhoz˝, ja és egyébként komoly mennyiségű ˝S˝ betűs szó is elhallatszott a vaj készítése során.

Persze ez még a kezdetekben volt, azóta már én egyes egyedül készítem el a vajat, és a masina még mindig működőképes! Meg is említettem neki egy alkalommal, hogy ˝Képzeld tegnap csináltam vajat és nem rontottam el a gépet!.˝

Kitérve ebből a vajas sztoriból, még a délelőtti feladataim közé sorolandóak, hogy 10:30 tájban egyik Servicemitarbeiterin, főként magyarok, ugyanis 3 magyar Servicemitarbeiterin dolgozik szintén a hotelban betolja a reggeli maradékot, főként: szalámik, joghurtok, gyümölcslék, aszalt szilva, sajtok, a drága virág mintájú vajak amik vízben úsznak egy tálban stb.

Közben még beiktatom müsli elegy elkészítését, ami a müsli ledarálásából és vízzel való felhigításából áll, aztán még eper vagy málna kimixerelése. Ezeket a dolgokat fel kell töltenem másnapra, a szalámik és a vajak kivételével ugyanis azt délután csinálom meg.

Az előbbi feladat néha el szokott húzódni annyira, hogy már feltálalják a kollégáim az Personalebédet, és csak később tudom megkezdeni az ebédet.

Az ebéd és a vacsora is általában elég jók szoktak lenni, persze van úgy hogy az ebéd gyengébb, akkor a vacsora erősebb, vagy fordítva.

Az ebédre annyi idő van, hogy semennyi! Igaz, hogy kb. 20-30 perces a papíron(!), de ha elhúzódott a munka, vagy látod, hogy mennyi tál felhalmozódott az idő alatt, míg a reggeli maradékot töltötted fel, akkor gyorsabban tünteted el a tányérodról a falatokat.

Még a munkakörömbe tartozik a szelektálás is, ami a konyhán felhalmozódott szemét különválogatását jelenti, szerencsére ezt hamar teljesítem.

Miután visszatértem a valóságba folytatom a végtelenek tűnő feladataimat.

Nincs megállás, mindig van valamit csinálni!

Délután 4-5 tál edényre szeletelek különböző szalámikat, 3-4 edényre gyümölcsöket pl. ananászt, sárga vagy piros dinnyét, és végső dolgom a Früshstück elkészítését illetően, különböző 5-6 db sajt ráhelyezése egy fából készült levél alakú deszkára.

Délután jönnek a megrendelések, nekem meg a koszos edények. 14:30-tól van pihenőm egészen 17:30-ig. Természetesen, vagy nem természetesen a fél háromból szokott lenni három is, hogy kiszabadulok a konyháról, és a fél hatból pedig negyed hat, az utóbbi azért, mert tudom hogy egy hegynyi koszos tál vár vissza a pihenőmből, és ezért hamarább visszamegyek a konyhára.

A pihenőm egy szempillantás alatt véget is ért.

Mikor időben, fél háromra végezni szoktam akkor néha kihasználom a hotel adottságait, vagyis a medence és a sportolási lehetőségeket, de mostanában erre elég ritkán van lehetőségem, mert egyszerűen lemerülök és abban a délutáni háromórányi pihenőmben csak egyet akarok : aludni!

Délutáni pihenőmből visszatérve a munkába, ahogy írtam rengeteg felhalmozódott mennyiségű mosatlan edény vár.

Azt bírom a legjobban, hogy egyesek szinte tiszta dolgot beletesznek a mosogatóba, vagy ételmaradékkal teli edényeket.

Kicsit szoktam csalni a mosogatógéppel, mert 3 program van rajta és mindig a kettes programot kéne használni ami olyan 5 perc mosogatást vesz igénybe, de amikor tényleg egy hegynyi mosogatnivaló vár rám akkor az egyest szoktam használni ami 1-2 perc alatt elmosogassa a koszos edényeket és ezáltal időben is előrébb vagyok.

Igen, az idő ami egyáltalán nincs, vagy nem érzékelem. Ezt értem arra, hogy naponta annyi feladatot kapok, hogy néha csak másnak tudom megcsinálni (leggyakrabban a burgonya hámozást hanyagolom, ugyanis nekem az veszi el a legtöbb időt, főleg a rohadt kicsi speckige burgonya meghámozása).

Kezdetben mondjuk 2 hétig csináltam az adott feladatokat, és aztán minél többet sóztak rám, úgy hogy mostanság úgy vagyok, hogy várom a következő dolgot amit lehetőleg megkapok új feladatul, hogy aztán végképp felboruljon a munkarendem, és fel is fog, de ezt később írom le, hogy miért…

Miután a ˝hegy˝ leapadt, azután folytatom általában az új feladatokat, ami zöldségpucolás, ja és mikor jön a várva várt idő, akkor megkapom feladatul az előételek összerakását, ha jön a rendelés, a bűvös mondat ˝xy Vorspeise, Bitte˝.

Akkor ugrálnom kell a mosogatás a zöldségpucolás és az előételek között. Kb. 19:30-21:30-ig tart a káosz amikor jönnek a rendelések, nekem a mosogatás a mosogatás és a mosogatás, és még betoppan az a fránya Lunchpaket is!

Miután mindennel végeztem, a mosogatással, a mosogatógép tisztításával,a szelektálással, a konyhában elhasználódott koszos rongyok kiűrítésével, a hordó kiürítésével (a nap folyamán felhalmozódott maradékokat egy hordóban van gyűjtve ami szintén az én szférámba tartozik, egyébként pár hete lett egy új hordó-kanna amiben a disznóeledelnek szánt kaját kell gyűjteni…) akkor szokott még olyan lenni, hogy egy-két kolléga még hoz mosatlant, amit ugyebár nem hagyhatok csak úgy ott a mosogatónál reggelig, mert akkor az lesz a baj hogy nem hagytam tisztán a konyhát, hanem vagy elmosom kézzel vagy beleteszem a mosogatógépbe és majd reggel elmosom.

Szabadulni a konyháról általánosan 22:00 órakor szoktam, bár volt egy alkalommal mikor 23:30-kor szabadultam.

Ha valakinek esetleg e leírtak alapján tátva maradt a szája, akkor nem nekem van a legtöbbet letöltött munkaidőm a hotelban, hanem a Servicemitarbeiterineknek, akik reggel 7:00-től kezdenek, és ők még tovább maradnak a konyhán!

Nem olyan egyszerű ez az egész , hogy ˝kimegyek Ausztriába dolgozni, és keresek sok pénzt˝, mert ára van mindennek, és mint tudjuk a vendéglátásban addig vagyunk amíg a vendégek kiszolgálása tart!

Nagyon sok kitartás kell, rengeteg a munka, megterhelő, de ha az ember nagyon elhatározott, akkor menni fog! Tehát a vendéglátás nem álom!

A szabad napjaimat illetően heti egyet kapok, ámde van úgy hogy egyik héten a keddet kapom meg, a másik héten mondjuk a vasárnapot, és az e közötti idő jócskán több 1 hétnél!

Általában túrázgatok, sétálok, pihenek és csak úgy telik az idő. Egyik alkalommal majdnem egykorú cseh srác kollégámmal használatba vettük a felvonót, majd a hegyekben túráztunk, és lefelé pedig biciglivel száguldtunk le. Szó szerint száguldtunk!

Megfordult a fejemben, hogy téli szezonban Servicemitarbeiterként dolgozzak itt, és ez által nagyobb pozíciót kapnék, vagyis számomra ez nagyobb lenne, csak hogy a konyhafőnök lenézi a Servicemitarbeiterineket, és mint mosogató-konyhai kisegítőként nem volt még semmi komoly konfliktusom vele, szóval még várom a megfelelő időt, hogy ő milyen pozíciót tudna nekem ajánlani télre, ha egyáltalán tud.

Vajon mért fog felborulni a munkarendem? Holnaptól délre fogok járni dolgozni, ez miatt délutáni pihenőt nem kapok. Még nem tudom, hogy ez jobb e lesz vagy sem, gyorsabban tudom teljesíteni a feladataimat vagy ugyanúgy lesznek káosz pillanatok, vagy valami új terve van velem a konyhafőnöknek, mert eddig még nem volt rá példa, (és ezt a magyar felszolgálóktól tudom) hogy mosogató-konyhai kisegítő délre járt volna dolgozni. Ez a kérdés a holnap rejtélye. Az biztos, hogy a délelőtti kollégáknak ez nem fog tetszeni, vagy nekik kell mosogatniuk vagy a reálisabb tény szerint egy hegynyi mosatlan fog várni, mint az eddigi 17:30-as utáni időkben csak most már korábban jön.

A kollégákat illetően van egy két defektes, akik a gyakori hangulatváltozásaik miatt nem százasak, vagy az végett,hogy azt hiszik, hogy én vagyok Superman, és minden kéréseiket azonnal tudom teljesíteni, de ez nem így van. A személyzet a hotelban szinte mindenki külföldi.

A szállás kb.1 percre van a hoteltől. A szállást legegyszerűbben úgy lehet jellemezni, hogy lakóház beütésű. Többen lakunk itt, viszont mindenkinek van egy szobája, szóval csak akkor botlunk egymásba, ha valaki indul valahova.

A lakóház fából van, úgyhogy ha valaki lép hármat nagy valószínűséggel az egész lakóközösség hallja. A szobában található mosdó, kanapé, ágy, tv, szekrény, asztal, wifi- már mikor működik. A zuhanyzó és a wc közös. Nem luxus a szállás, de nem is ez a fontos, lakható, számomra ez a mérvadó.

A közelben van egyetlen egy élelmiszeri bolt, egy bank ami télig zárva van, úgyhogy a banki ügyeimmel kapcsolatban utaznom kell. A banki automata legalább működőképes. Kábé ennyi hotel hotel hátán, és turisztikai lehetőségek jellemzik Gargellent.

A német nyelvvel kapcsolatban boldogulok, többnyire el tudom mondani amit szeretnék. Jó, hogy vannak magyar kollégák, mert tudok tőlük tanácsot kérni ha valamelyik szónak nem tudom a jelentését. Szerencsére hoztam magammal szótárt, úgyhogy sajátítom el a számomra ismeretlen új szavakat, mert a legjobb, ha az ember inkább saját magára számíthat ha meg kell oldania valamit!

Összegezve az egészet: Nem bántam meg, hogy ilyen fiatalon vágtam bele a nagy világba, nem bántam meg, hogy ezt a helyet választottam a sok más lehetőség közül, és annak végképp örülök, hogy létezik a CV Prof aki megannyi és megannyi sok külföldre vágyó álláskeresőnek tud segíteni, sőt még a kijutás után is számíthatunk rájuk!

Még nem tudom, hogy mi lesz télen, de ha más helyre kell mennem, annak is nagyon fogok örülni, mert nem vagyok röghöz kötött ember aki egy helyen leragadjon, és persze szeretem az új kihívásokat!

Még a múlt héten is kaptam e-mailt, hogy személyesen meghívnának egy hotelba, egy elbeszélgetésre munkával kapcsolatban, de sajnos le kellett mondanom.

Ez szintén mutatja a CV Prof hatalmas erejét, hogy a pályáztatásom után kb. 1,5 hónap még mindig jönnek azok az e-mailek és mindig vannak olyanok, akik kíváncsiak rám, és ez nagyon jól esik.

Befejezésül kitartást kívánok minden Ausztriában dolgozónak, és szép napot a CV PROFNAK!

Maradok üdvözlettel: Gyarmati Ákos

 

UI: Vendéglátás: sok munka, flexiblitás, mindent és mindenkor a vendégért! Ha elégedett a vendég és visszajön, akkor ránk is szükség van!

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.532636596801709.1073741858.127989577266415&type=3

Írjon a CV Prof-nak ha kérdése van! [contact-form]

Top