fbpx

Tisztelt Temesvári Sándor úr és kedves álláskeresők!

Ausztriai tapasztalataimat szeretném önnöknek megírni néhány sorban.

Mint velem együtt többen, olyan helyzetbe kerültem, hogy a kialakult gazdasági helyzet miatt, Magyarországon már második ízben lettem munkanélküli.

Így került sor arra, hogy komolyan elgondolkodtam azon, hogy Ausztriában vállaljak munkát. Mivel német nyelvtudással és vendéglátós végzettséggel rendelkezem, ezért jött szóba a szállodaipar.

Amikor belevágtam, tudtam, hogy nem lesz könnyű és családomtól sokáig távol leszek.

A CV Prof-nak köszönhetően már harmadik alkalommal sikerült rövid időszak alatt munkába állnom Ausztriában.

Tavaly nyáron utaztam ki először Ausztriába, Bad Kleinkirchenbe egy 4 *-os szállodába, ahol házmesteri tevékenységeket végeztem, majd a nagy vendégszám idején mint második mosogató dolgoztam a szálloda konyháján.

A konyhai munka sokkal jobban tetszett, mert közösségben voltam és nagyobb elismertséget kaptam a velem együtt dolgozó kollégáktól.

Erre a helyre a téli szezonra mindig egy azonos dolgozó érkezik, aki Szlovéniából származik.

Így a téli szezonra új helyet kellett keresnem.

Az eltelt téli szezonra Bad Gasteinben kaptam munkát, egy 3 *-os szállodában, melyet egy dán házaspár üzemeltetett. Ide már kifejezetten konyhai munkára mentem ki.

Nagyszerű embereket ismertem meg a dán főnökség és a dán dolgozók személyében. Ez egy kicsi szálloda volt, ahol a főnökség mellett mindössze öten voltunk alkalmazottak. Itt három dán és egy magyar (szobalány) kollégám volt.

A főnökasszony kivételével a többiek elég rosszul beszéltek németül. A dán nyelv olyan, mintha a németet és az angolt összevegyítenénk, úgyhogy nagyon érdekes volt a helyzet.

A nyelvtudás hiánya nekik nem jelentett gondot, mert a szálloda vendégköre kizárólag dánokból tevődött össze.

Az első munkahelyemen a kollégák között volt három magyar (szobalány, mosogató és felszolgáló), Három „NDK”-s, öt „Jugoszláv”, egy szlovák és több osztrák.

Az osztrákok kissé pökhendiek voltak, míg a szerbekből a szakmai írígység sugárzott.

Itt a második helyen ilyesmiről szó sem volt, a dánok rendkívül közvetlenek és segítőkészek voltak mindenben. A reggelit a főnökséggel együtt, egy asztalnál fogyasztottuk el, miután a vendégek reggeliztetése megtörtént. Ebédre mindenki magának készített ételt a konyhán, bármit lehetett fogyasztani, csak jelezni kellett a fogyasztást a készletezés miatt.

Vacsorára az „A” vagy „B” menüre fel kellett iratkozni, mely azonos volt a vendégek által fogyasztottal.

Sajnos a főnökasszony betegsége miatt felhagytak a szálloda üzemeltetésével. Az lenne a célom, hogy egy olyan helyet találjak, ahová a nyári és téli szezonra is egyaránt ki tudok menni dolgozni.

Szóval harmadszor is álláskeresésbe kezdtem, és most június közepétől Bad Kleinkirchen-től 15 km-re egy szintén 4 *-os szállodában kaptam munkát. Itt is a konyhán dolgozom, a kollégák osztrákok és „Jogoszláv”-ok. Viszont sokkal rendesebbek, mint az első helyen voltak. Csapatmunka folyik, a feladatok elvégzése közös megoldáson alapszik.

A munkafolyamatban a mosogatás és az edényzet elpakolása az utolsó fázis, úgyhogy a munkaidőm első szakaszában az ételkészítésben is kiveszem a részem. Leves főzés, saláta készítés, palacsinta sütés, stb.

Viszont a munkaidő utolsó szakaszában nem marad rám egyedül a mosogatás és elpakolás, mert az osztrák szakács ugyanúgy beáll mosogatni, elpakolni és takarítani is. Együtt megyünk el este a konyháról a munka végeztével.

A dolgozói étel itt viszont hasonló, mint az első helyen volt. Nem azt kapjuk, mint a vendégek, hanem külön dolgozói menü van, ami általában egytál étel. Sok a tészta, a zsemlegombóc és a pollenta.

Az első két alkalommal vittem magammal széntabláttát az Ön javaslatára, de nem volt rá szükség, hogy használjam. Most ezt nem tettem meg és szükség lett volna rá.

Azonban kaptam három szabadnapot egybe, és haza tudtam jönni Magyarországra és nem fogom itthon felejteni.

Remélem, hogy ebben a szállodában több szezonon keresztül fogok tudni dolgozni, de még rövid idő telt el ahhoz, hogy ebben biztos lehessek.

Mindenesetre nagyon szépen köszönöm a CV Prof eredményes közreműködését az álláskeresésemben, melyet önerőmből nem tudtam volna ilyen gyorsan és sikeresen megvalósítani.


Köszönettel és tisztelettel: Attila

2013. 06. 26.

Írjon a CV Prof-nak ha kérdése van! [contact-form]

Top